Eljáró ügyintéző:
Pozsgainé Jankó Erzsébet, gyámhatósági vezető-főtanácsos

Ügyfélfogadás helye:
Igazgatási Osztály, Bástya utca felöli épület
                                
Ügyfélfogadás:
Hétfő: 13.00 - 16.00
Szerda: 8.00 – 12.00 illetve 13.00 – 17.30
Péntek: 8.00 – 12.00

Levélcím:
Polgármesteri Hivatal
Mosonmagyaróvár
Fő u. 11.
9200

E-mail:
pozsgaine#erzsebet*mosonmagyarovar#hu

Telefon:
96/577-833 vagy 96/577-800/133-as mellék

Fax:
96/211-764

---

Vonatkozó jogszabályok:

• 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról;
• 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról;
• 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességről;
• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól;
• 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról;
• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.

A gyámhatósági eljárások során a kérelem előterjesztése írásban, vagy szóban történhet. Az ügyfél szóbeli kérelmét az ügyintéző jegyzőkönyvben rögzíti. A gyámügyi eljárásban - meghatalmazott által előterjesztett kérelem esetén is - az ügyfél személyes meghallgatása szükséges. A meghallgatást akkor lehet mellőzni, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. A gyámhatósági eljárás illetékmentes. Az eljárás költségeit - a gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos ügyekben - minden esetben az eljáró szerv viseli.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 15. § b) bekezdése szerint, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanköteles gyermek, a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.
A Gyvt. 68/A. § (1) és (2) bekezdései szerint a gyermek után járó iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának a Cst. 15. § b) pontjában foglaltak szerinti felfüggesztésével egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzője - védelembe nem vett gyermek esetén - elrendeli a gyermek védelembe vételét. A települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás összegének a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) történő utalásáról.
Ha a közoktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyzőnek, hogy a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanévben elérte a tízet, a jegyző
a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a jelzést a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben végzést hoz, amelyben tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját arról, hogy az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után elrendeli az iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának felfüggesztését (a továbbiakban: iskoláztatási támogatás felfüggesztése), valamint védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vételét.

A közoktatási intézmény igazgatója ismételten jelzi a jegyzőnek, ha a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanévben elérte az ötvenet. A jelzéssel egyidejűleg a közoktatási intézmény igazgatója megküldi a jegyzőnek a tankötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.
A jegyző a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján
a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a közoktatási intézmény jelzését és írásbeli véleményét a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében,
az a) pont alá nem tartozó esetben az iskoláztatási támogatás felfüggesztése és védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vétele iránt hivatalból megindítja az eljárást.
Az eljárásban huszonegy napon belül kell döntést hozni.
A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztését határozatlan időre rendeli el. A határozatban az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének kezdő időpontjaként a döntést követő második hónap első napját kell megjelölni.
Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartama alatt a gyermek után járó iskoláztatási támogatást - a következő bekezdésben foglalt kivétellel - a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni.
Ha az iskoláztatási támogatást rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekre tekintettel állapították meg, a felfüggesztés időtartama alatt az iskoláztatási támogatás teljes összegét természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani.
A felfüggesztés megszüntetését követően a felfüggesztés időtartama alatt a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás teljes összegét - a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva - havi részletekben, természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani.
Az iskoláztatási támogatás természetbeni formájának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a család jövedelmi és vagyoni helyzetére, a gyermek tényleges szükségleteire, a szülő vagy más törvényes képviselő, a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a gyermekjóléti szolgálat és a közoktatási intézmény véleményére, továbbá a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára. A felfüggesztett iskoláztatási támogatás nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására.
Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtását is a kirendelt eseti gondnok biztosítja. Az eseti gondnok személyére és díjazására a családi pótlék természetbeni formában nyújtásánál leírtak az irányadóak, azzal a kitétellel, hogy az óvodai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős eseti gondnoknak nem rendelhető ki.
Az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló határozat ellen fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához. A fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, a szociális és gyámhivatal megkeresi a közoktatási intézmény igazgatóját, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a kérdésben. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló határozat elleni fellebbezést elbíráló határozatban rendelkezni kell az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének új kezdő időpontjáról, valamint a felülvizsgálat új időpontjáról.
A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító regionális igazgatóságával. A fennálló védelembe vétel esetén jogerős határozatát közli a kirendelt családgondozóval, egyidejűleg felhívja az egyéni gondozási-nevelési terv felülvizsgálatára és annak harminc napon belül történő megküldésére. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével érintett gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének tartalmaznia kell a tankötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében szükséges feladatokat, így különösen a közoktatási intézményben igénybe vehető, a gyermeknek a felzárkóztatását célzó foglalkozásokon, fejlesztő foglalkoztatáson, képesség-kibontakoztató felkészítésen való részvételének biztosítására irányuló intézkedéseket.
Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének szükségességét hivatalból felülvizsgálja
a) 3 tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, azzal, hogy a felülvizsgálattal érintett időszak első napja a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése kiállítását követő nap,
b) a tanév lezárását követő harminc napon belül,
c) ha a gyermek a másik szülő szülői felügyelete vagy gyámság alá kerül,
d) ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították vagy megszüntették,
e) illetékességváltozás esetén.
Megszüntetésre kerül az iskoláztatási támogatás felfüggesztése, ha a gyermek
a) a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, vagy
b) tankötelezettsége megszűnt, vagy
c) védelembe vételét ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele vagy szabadságvesztésének, javítóintézeti nevelésének elrendelése miatt meg kell szüntetni,
d) magántanulóvá válik.
Az iskoláztatási támogatás megszüntetésével egyidejűleg a jegyző elrendeli
a) az előző bekezdés b) pontja szerinti esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak egy összegben, a gyermek, fiatal felnőtt számára természetbeni formában történő nyújtását,
b) az előző bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak
ba) gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezése érdekében a gyámhivatal megkeresését vagy
bb) egy összegben, a gyermek, fiatal felnőtt számára természetbeni formában történő nyújtását.
Az előző bekezdés b)- d) pontja szerinti esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás felhasználása módjának meghatározásához a jegyző meghallgatja
a) a gyermeket, fiatal felnőttet és
b) a szülőt vagy más törvényes képviselőt, kivéve, ha a gyermek, fiatal felnőtt tankötelezettsége megszűnésekor saját jogán volt jogosult családi pótlékra.
Az eseti gondnok a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás kifizetését követő 3 hónapon belül gondoskodik annak a határozatban szereplő módon történő felhasználásáról. Az eseti gondnok az iskoláztatási támogatás felhasználását követően nyolc napon belül elszámol el. Az eseti gondnok az elszámolását követően kerül felmentésre. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetéséről szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül kell megküldeni a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító regionális igazgatóságával. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetését követően a gyermek védelembe vételét még legalább az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartamával megegyező ideig, legfeljebb azonban a gyermek nagykorúvá válásáig fenn kell tartani. Ennek során a családgondozó figyelemmel kíséri az egyéni gondozási-nevelési tervben a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítása érdekében meghatározott feladatok teljesülését.